ONLINE Marketing
MOBIL weboldalkészítés


ADSL internet,telefon nélküli ADSL internet,modemes internet,elérés,Győr Honlap elhelyezés,webtárhely,webhosting,statikus webtárhely,dinamikus webtárhely,php,postgresql,mysql,.hu domain név regisztráció,.eu domain név regisztráció,ékezetes domain név regisztráció Honlap tervezés,weboldal tervezés,honlap készítés,webdesign
www.IRQ.hu

Vezeték nélküli hálózat otthon - II. rész

2005.11.07. | forrás: pdamania.hu
Bevezető
Az első részben már megismerkedtünk a vezeték nélküli hálózatok alapjaival (Vezeték nélküli hálózat otthon - I. rész), betekintést nyertünk, hogyan működnek a vezeték nélküli eszközök és hálózatok, miben térnek el vezetékes rokonaiktól.

Szó esett arról, milyen további lehetőségek rejlenek a vezetéknélküliségben, milyen szabványokat alakítottak ki az elmúlt évek, évtizedek során, hogy WLAN képes eszközeinkkel a világ bármely pontján csatlakozni tudjunk például egy nyilvános hotspot-hoz, ellenőrizhessük email-jeinket vagy éppen MSN-en, Skype-on beszélgessünk ismerőseinkkel, megspórolva némi telefonköltséget.

Ebben a részben - amely a sorozat második cikke - otthoni hálózatunk kiépítésének részleteiben merülünk majd el. Megismerkedünk a szükséges vezeték nélküli eszközökkel, összeállítunk néhány vezeték nélküli konfigurációt, majd végigvesszük a szokásos beállításokat a biztonsági funkciók kivételével, ami a következő - harmadik - rész önálló témájának szántam. Beszélünk majd a router, Access Point, tűzfal és vezeték nélküli beállításokról, antennákról, bridge-ekről, erősítőkről, kábelekről, csillapításról és egyéb érdekes, a témához szervesen kapcsolódó eszközökről, fogalmakról is.

Elsőként nézzük meg, mire lehet szükségünk otthoni, irodai WLAN hálózatunk felépítéséhez.

Szükséges eszközök
Előző cikkünkben már sorra vettük az alapvető eszközöket, amelyek egy vezeték nélküli hálózat felállításához kellenek. Csak emlékeztetőül: új hálózat kiépítése esetén érdemes beszereznünk egy WLAN képes routert, meglévő hálózatunk bővítése esetén pedig egy vagy több Access Point-ot. Különböző eszközeinket is fel kell vértezni WLAN rádióval, ha gyárilag nem rendelkeznek vezeték nélküli képességgel.

Asztali gép, notebook, PDA és okostelefon esetében is több választási lehetőségünk van, mind csatlakozási felület, mind pedig gyártó és típus szempontjából. A jelenlegi piaci helyzetet tekintve levontuk a következtetést, hogy érdemes a G (54Mbit/sec) változat mellett döntenünk, mivel alig kerül többe, mint a sima B szabványú változat, sebességben azonban a dupláját kapjuk némi plusz kiadásért cserébe.

Néhány szó arról, miért jó ha Routerrel osztjuk meg az internetet
Bejövő internet kapcsolatunk megosztását megoldhatjuk egyetlen számítógéppel is. Vezeték nélküli hálózat kialakítását feltételezve - mivel ez a cikksorozat témája - több módon is megtehetjük ezt: további hálózati kártya és ahhoz kapcsolódó Access Point, vagy Access Point-ként működtethető, USB portra köthető WLAN csatoló telepítésével a számítógépbe. Ezzel számítógépünk válik hálózatunk routerévé, ami első ránézésre egyszerű, olcsó megoldás, azonban vannak nagyon komoly hátrányai is. Egyrészt gépünknek folyamatosan üzemelnie kell, különben a többi eszköz nem éri el az internetet, mivel számítógépünk mintegy átjáróként (Gateway) üzemel. Másrészt a teljes forgalom az asztali gépen keresztül folyik át, ami részben terheli a gépet, részben pedig nagy biztonsági kockázattal is jár. Neki kell megszűrnie a hálózati forgalmat és védenie a kialakított belső hálózatot, szoftveres tűzfallal, amely természetesen nem ér fel egy hardveres tűzfallal, amelyet például egy mai, korszerű router tartalmaz. Mindezt számba véve - bár ez némi plusz kiadást jelent - jobban járunk ha az internet megosztásra és hálózati forgalmunk kezelésére egy routert vásárolunk.

(Mi az a router? - A router egy olyan berendezés, ami a kifelé irányuló kéréseket - Internet esetében például egy weblap letöltésének kérése - azonosítóval látja el, tömöríti majd továbbítja a célkiszolgáló felé, a beérkező hálózati forgalmat pedig a kéréseket indító géphez irányítja. A router segítségével a külvilág felé egy darab IP címmel kommunikál teljes otthoni hálózatunk. Hétköznapi nyelven a router feladata, hogy a külvilágból erre az egy címre érkező adatcsomagokat az otthonunkban található megfelelő belső címre - azaz az egyes számítógépekre - küldje tovább.)

Tervezés
Ha vezeték nélküli router-t szeretnénk vásárolni, érdemes a nagyobb sávszélességért, terhelhetőségért több pénzt áldozni, pláne ha több eszköz kapcsolódik majd egyetlen WLAN kiszolgálónkhoz. Ha olyan épületet szeretnénk lefedni vezeték nélküli hálózattal, amely több szintes (főleg vasbeton födém esetén), nagy területű, vagy sok a közbülső fal a helységek között, valószínűleg nem lesz elég egyetlen router vagy Access Point, mert hatósugaruk a távolsággal és a közbe eső akadályokkal egyre inkább csökken. Ez általában akkor derül ki, amikor már megvettük az elégségesnek gondolt eszközöket, majd szomorúan tapasztaljuk, hogy néhány közfallal, vagy egyetlen szintel távolabb már nem tudunk csatlakozni a hálózathoz. Nem kell azonban megijedni (legfeljebb a további kiadásokat illetően), természetesen van mód a bővítésre!

Saját otthoni hálózatom kiépítésekor hasonló szituációval kerültem szembe. Az emeleten már nagyon gyenge volt a ház közepe táján elhelyezett router jele. Ilyenkor csupán egy megfelelő hosszabbítóra van szükség, ezzel helyezzük áram alá a routert vagy Access Point-ot és megkeressük a megfelelő helyeket a lakásban, ahol újabb vezeték nélküli állomásokat kell elhelyeznünk, közben persze ellenőrizve az egyes helységekben a jelerősséget. Egy másik esetben az emelet vasbeton anyaga fogta meg a földszinten elhelyezett Access Point jeleit, ezért egy másikat is el kellett helyezni a második szinten, így azonban a teljes épület lefedettsége homogén lett.

Vásárlás
Miután megterveztük, hány készülék csatlakozik majd WLAN hálózatunkhoz, mely helységekben szeretnénk megfelelő minőségű jelet kapni és mely eszközeinket kell bővíteni vezeték nélküli kiegészítőkkel, megvásároljuk a szükséges eszközöket.

Vásárláskor érdemes azonos márkájú illetve azonos típusú termékeket kiszemelnünk. Ez ugyan nem garantálja a tökéletes megvalósítást, azonban a konfigurálás során nagy segítségünkre lesz majd, ha nem veszünk el a különböző gyártók azonos készülék-beállításai között, ugyanis ezeket előszeretettel nevezik el saját szájízük szerint.

Alapvető beállítások
Ha már minden szükséges eszköz a rendelkezésünkre áll, végre összeállíthatjuk saját WLAN hálózatunkat. Korábbi cikkünkben röviden összefoglaltam, hogyan állítsuk össze fizikailag a hálózatot (DSL/kábel modem kapcsolat, Access Point összekapcsolása vezetékes hálózatunkkal). A vezeték nélküli hálózat eszközeinek összekapcsolása - a vezetéknélküliségből adódóan - azonban csak minimálisan jelent kábel dugdosást, sokkal inkább a telepítésen, konfiguráláson van a hangsúly.

Kezdjük az asztali géppel, notebookkal, PDA-val és egyéb vezeték nélküli kliens eszközeinkkel. Itt az első lépés a WLAN kiegészítők megfelelő telepítése, majd a router, szükség szerint az Access Point-ok elhelyezése és konfigurálása után a kapcsolat beállítása.

Miután kliens eszközeinket már felruháztuk WLAN képességgel, vegyük sorra hogyan készítsük fel vezeték nélküli router-ünket, Access Point-jainkat, hogy eszközeink képesek legyenek kapcsolódni hozzájuk, hogy megfelelően ellássák a rájuk szabott feladatokat.

Egy router vagy Access Point esetében rendszerint egy böngészőn keresztül elérhető webes felülettel találjuk magunkat szemben, itt adhatjuk meg a különböző beállításokat. Minden eszköz gyári beállításokkal és felhasználói útmutatóval kerül a boltokba. Első feladatunk, hogy a telepített routert, Access Point-ot elérjük a hálózaton. Ehhez javasolt a fizikai, azaz kábeles kapcsolat létesítése egy patch kábel és egy számítógép segítségével. A felhasználói útmutatóban keressük meg milyen alapértelmezett IP címen, felhasználó névvel és jelszóval érhető el az eszköz konfigurációs felülete. Ha ez meg van akkor egy böngésző szoftver segítségével (pl. Internet Explorer) beléphetünk a nyitó oldalon, majd általában a konfigurációs felület felajánl nekünk egy gyors belállítást, varázslót (Wizard-ot), amelyben néhány lépésben használhatóvá tehetjük routerünket, Access Pointunkat. Vannak olyan eszközök, amelyek ezt a Varázslót a telepítő lemezükről futtatják, megkeresik az eszközt a vezetékes hálózaton ún. MAC cím alapján, majd közvetlen az Access Point-tal kommunikálva tárolják abban a beállításokat. Mindez teljesen gyártótól függ, ezért most az általánosan használt, legfontosabb beállításokat vesszük sorra, amelyek minden készülékben megtalálhatók.

Adminisztrációs jelszó (Password Settings)
Router-ünk, Access Point-unk konfigurációs felületét csak a megadott jelszó ismeretében érhetjük el. Ez a jelszó gyárilag be van állítva, általában a felhasználói kézikönyvben találjuk, de sokszor magán a konfigurációs felület nyitó lapján is fel van tüntetve. Ez utóbbi nyíltan figyelmeztet minket, már első konfiguráláskor cseréljük le a gyári jelszót valami másra (lehetőleg ne a gyerek, vagy a kutya nevére!).

Az, aki ezt a jelszót ismeri, bármilyen beállítást módosíthat a routerben, hozzáférhet adatainkhoz, akár ki is zárhat minket saját hálózatunkból, tehát ennek tudatában válasszuk meg és tartsuk titokban!

Időzóna (Time Zone)
Itt állíthatjuk be a router rendszeróráját. Ez fontos az ellenőrzés szempontjából, ugyanis a különböző eseményeket: bejelentkezés, kapcsolódás az internethez, behatolás észlelése stb. a router időponttal együtt rögzíti egy listában, ezek az adatok azonban mit sem érnek pontos idő bélyeg (Timestamp) nélkül. Szokásos extra funkció több internetes idő szerver (Time Server) beállításának lehetősége, amelyről a router automatikusan lekérheti a pontos időt, ha kapcsolódva van az internethez. Ebben az esetben csak az időzónát kell megadnunk, a router órája mindig a pontos helyi időt fogja mutatni.

Távoli konfigurálás (Remote Management)
Ennek segítségével saját, otthoni hálózatunk konfigurációs felületét elérhetjük az interneten keresztül kívülről, egy vagy több megadott IP címről. Szokásos esetben erre nincs szükségünk, így a funkciót ne is engedélyezzük, mivel bárkit, aki a beállított IP címről be akar lépni a rendszerünkbe, csak a jelszó ismerete korlátozza a belépésben.






Internet kapcsolatunk beállításai (WAN Settings)
A WAN (Wide Area Netwok, vagy Nagy Kiterjedésű hálózat) itt az internet szolgáltatónk hálózatát jelenti. A kapcsolódási módoknak számos változata ismert, ezek használata és beállítása teljes mértékben szolgáltató függő, így ebben a cikkben nem szeretnék kitérni ezek mindegyikének részletezésére. Ilyen például a Dynamic IP, PPTP, L2TP, Static IP, PPPoE stb.

PPPoE
Ez utóbbi, a PPPoE (PPP over Ethernet, Point-to-Point Protocol over Ethernet, azaz Pont-Pont Protokol Ethernet hálózaton), a hazai DSL szolgáltatók által leginkább használt, ezért ennek beállításait érdemes itt tárgyalni. A PPPoE egy olyan kapcsolódási mód, amely használatában a betárcsázós, modemes módszerhez nagyban hasonlít. Kapcsolódáskor meg kell adnunk felhasználó nevünket és jelszavunkat, ezzel hitelesít minket a rendszer és enged kapcsolatot teremteni.

Felhasználó név (User Name): a szolgáltatónknál regisztrált felhasználónév

Jelszó (Password): felhasználó nevünkhez kapcsolódó jelszó

Maximum üresjárati idő (Maximum Idle Time):

Rendszerint percben határozhatjuk meg mennyi legyen az internethasználat nélküli idő, ami után a router kapcsolat fenntartásra alkalmas jelet küldd a szolgáltató felé, tulajdonképpen egyszerű hálózati forgalmat generál az interneten. A DSL kapcsolatot a szolgáltató általában 24 óra elteltével, vagy 30-60 perc üresjárat után bontja. Ez a funkció azt a célt szolgálja, hogy elkerüljük az üresjárat miatti kapcsolat bontást.

Automatikus újra csatlakozás (Auto-reconnect):

Ha a szolgáltató mindenképp bontja a kapcsolatot egy idő után, vagy bármely más okból megszakad a kapcsolat, ennek a funkciónak a használatával a router mindig újra kapcsolódik az internethez.

Helyi hálózatunk beállításai (LAN settings)

IP Address: routerünk, Access Point-unk hálózati IP címe.

DHCP: Dynamic Host Control Protocol, azaz Dinamikus Kliens Vezérlő Protokol, amely a kapcsolódó eszközök számára ad dinamikusan generálódó IP címet az eszköz IP címtartományából (IP Address Pool) tartományából annak lejárati idejéig (Lease Time).

Lease Time: A dinamikus címkiosztásra vonatkozó idő intervallum, megadja mennyi ideig érvényes egy-egy kiosztott belső cím. Ha lejár az idő és egy kliens ismét kommunikálna a routerrel, ismét kap egy IP címet, ami nem feltétlenül különbözik az addig használt címtől.

IP Address Pool: A DHCP funkció által használható, belső hálózati IP címek tartománya.

Vezeték nélküli beállítások (Wireless Settings)

SSID: Service Set Identifier (Szolgáltatás Azonosító), routerünk, Access Point-unk neve, erre hivatkozhatnak a kapcsolódó eszközök, ezt látja például a PDA-ánk az elérhető vezeték nélküli kapcsolatok listájában.

SSID Broadcast: Az SSID láthatóságának beállítása, ha bekapcsoljuk bármely WLAN képes eszköz látja hálózatunkat, ha nem akkor csak azok tudnak kapcsolódni, akik ismerik az SSID-t.

Wireless Mode: IEEE 802.11g eszközök esetében itt lehet választani, hogyan működjön a router WLAN rádiója: csak G, csak B vagy vegyes üzemmódban is dolgozzon.

Transmission Rate: azaz átviteli sebesség, itt állíthatjuk be a maximális sávszélességet, ami lehet automatikus, vagy 1 és az eszköz maximális sávszélessége (11 vagy 54Mbit/sec) közötti érték.

Channel: azaz csatorna, a router WLAN rádiójának a korábban említett 2,4GHz-es tartományból kiválasztott csatornája. Ezt a témát egy kicsit jobban ki kell fejteni a későbbi problémák elkerülése érdekében. A 2,4GHz-en működő WLAN eszközök kommunikációjának tartománya az USA-ban 11, Európában 13 csatornára oszlik. Az egymás mellett lévő a csatornák (pl. 6-7-8) azonban - a szabvány kialakításából adódóan - fedik egymást, azaz átlapolódnak. Ezt egyszerűen úgy képzelhetjük el, ha egymás mellé teszünk néhány papírlapot, majd széleiket egymásra csúsztatjuk. A technikai részleteket félre téve, az átlapolás miatt az egymás mellett lévő csatornákat használó eszközök tulajdon képpen zavarják egymás adását, azaz csökken a sávszélesség, csökken a sebesség. Ennek megfelelően több, egymás hatósugarába eső Access Point csatorna beállításait megfelelő körültekintéssel kell elvégezni, legalább 2-3 csatornát kihagyva. Ez annyit jelent, hogy a 13-ból egy térben büntetlenül 4-5 csatornát használhatunk.

Biztonsági beállítások (Security Options)
A biztonsági kérdésekről - a téma sokrétűsége és komolysága miatt - a következő cikkben fogunk kitérni, ezért ennek tárgyalását itt kihagyjuk.

NAT - hálózati címfordítás
A NAT (Network Addressing Translation, azaz Hálózati Cím Fordítás) nagyon hasznos szolgáltatást nyújt számunkra. Ez teszi lehetővé, hogy a routerünkön keresztül az interneten található gépekkel minden, a hálózatunkhoz kapcsolódó eszköz önállóan tudjon kommunikálni, mintha saját, dedikált internet kapcsolattal rendelkezne. Maga a NAT azonban további funkciókat is ellát, például bizonyos szinten véd a külső támadásokkal szemben is.

Virtual Server: A Virtual Server (Virtuális szerver) funkció segítségével belső hálózatunk gépeinek bizonyos hálózati funkcióit érhetik el az internethez kapcsolódó számítógépek. Beállításához meg kell adnunk gépünk IP címét, a használt protokoll típusát, a gépünkön futó szolgáltatás port számát illetve azt a port számot, amelyen keresztül a router beengedi a külső gépet. A Virtual Server tulajdonképpen átirányítja a szolgáltatótól kapott IP címünk általunk beállított portjának forgalmát a belső gépünk megadott portjára. Online játékok, FTP és egyéb internet kapcsolaton keresztül kommunikáló alkalmazások csak ennek a szolgáltatásnak a használatával képesek megfelelően működni.

Special Applications: Bizonyos alkalmazások, amelyek egyszerre több csatornán is beszélgetnek egymással az interneten keresztül (online játékok, chat programok stb.) nem tudnak kommunikálni a NAT működése esetén. Ezek számára beállíthatunk olyan belső, illetve külső (Trigger port, Public port) port-tartományokat és protokol típusokat, amelyek segítségével sikerül működésre bírnunk őket.

Tűzfal beállítások (Firewall Settings)

A routerek és Access Point-ok talán legfontosabb extra szolgáltatása a tűzfal. Ennek segítségével megvédhetjük magunkat a külső támadásoktól.

MAC cím ellenőrzés: (MAC Address Control, MAC Filter) Minden hálózati eszközünk rendelkezik egy egyedi azonosítóval, amit a gyártó rendel hozzájuk - ez a MAC cím. Ezzel a funkcióval, felhasználva eszközeink MAC címét, korlátozhatjuk a hálózathoz való hozzáférést, azaz csak azok az eszközök kapcsolódhatnak hálózatunkhoz, amelyek MAC címe szerepel az általunk feltöltött listában. Szerencsére nem kell minden gép címét egyenként beírnunk, ha a DHCP funkció be van kapcsolava, csatlakozott eszközeink MAC azonosítóját általában egy listából bemásolhatjuk a legális MAC címek közé.

Hozzáférés ellenőrzés: (Access Control) A hálózatunkhoz csatlakozó gépek IP címeinek és különböző (pl. web, FTP, email hozzáférés) szabályok, illetve időzítés megadásával korlátozhatjuk az internet hozzáférést. Jó példa erre egy irodai felhasználás esetén, hogy az említett szolgáltatásokat csak munkaidőben lehessen elérni számítógépeinkről alkalmazottaink egy csoportjának.

Internet cím szűrés: (URL Blocking) Az itt felsorolt internet címek elérését a router nem engedélyezi hálózatunkhoz kapcsolódó eszközeink számára. Ha például megadjuk a listában a PDAMánia URL címét, nem tudjuk majd elérni a PDAMániát, egyetlen gépről sem. (De persze ilyet ne tegyünk! :) )

Betörés figyelés: (Intrusion Detection) Különböző szokásos betörési kísérletek elhárítását szolgálja ez a funkció, mint például az IP Spoofing, Land Attack, Ping of Death, UDP Port Loopback, stb. Ezek ismertetésébe most nem mélyedünk el, azonban annyit érdemes megemlíteni, hogy bizonyos internetet szoftverek működését (pl. Skype) igen csak meg tudja nehezíteni néhány beállítás. Használata ennek ellenére javasolt.

DMZ: (Demilitarized Zone) Vannak olyan, belső hálózatunk gépein futó szoftverek, amelyek a NAT tűzfal funkciójának hála, sajnos képtelenek kommunikálni a routeren keresztül. A DMZ használatával ez a probléma kiküszöbölhető, azonban nagyon óvatosan kell bánnunk vele. A DMZ bekapcsolása esetén meg kell adnunk helyi gépünk IP címét, amelyre a router automatikusan minden internetes forgalmat átirányít, kikerülve a tűzfalat. Ekkor nyilvánvalóan, gépünk teljesen ki van téve a betörési kísérleteknek, tulajdonképpen olyan, mintha közvetlen internet csatlakozása lenne, tehát nekünk kell gondoskodnunk a megfelelő szoftveres tűzfalról és egyéb védekezésről, amit különben a router tűzfala lát el normális esetben.

DDNS (Dynamic DNS, azaz Dinamikus DNS)
A DDNS szolgáltatás arra való, hogy helyi hálózatunkat, routerünket kívülről, az interneten keresztül bármikor, ugyanolyan címzéssel lehessen elérni. Ennek akkor van jelentősége, ha dinamikusan kapunk IP címet az internet szolgáltatótól, statikus IP cím használata esetén nincs rá szükség. A szolgáltatás alapja, hogy routerünk bejelentjezik egy speciális DDNS kiszolgáló szerverre az interneten, megadja jelenlegi IP címét, majd a külső számítógép - amely el akarja érni hálózatunkat - ehhez a kiszolgálóhoz fordul, hogy megtaláljon minket (mintha csak egy telefonkönyvből, a nevünk alapján valaki kikeresné a hívószámunkat). A szerver pedig megadja az aktuális címünket, elérhetőséget biztosítva hálózatunkhoz.

UPnP (Universal Plug and Play)
Az UPnP egy olyan funkció, amely peer-to-peer (pont-pont) kapcsolatot biztosít számítógépek és egyéb intelligens eszközök között hálózatunkban. Jelenleg ezek az eszközök még meglehetősen ritkák a piacon, így ezt a funkciót - főként ismeretek hiányában - nem tárgyaljuk.

Adminisztrációs eszközök
Az adminisztációs eszközök (Tools) használatával menthetjük, tölthetjük vissza routerünk beállításait, frissíthetjük szoftverét (Firmware), vagy indíthatjuk újra a konfigurációs felületen keresztül (Reboot).

Státusz ablak (Status)
Ezen az oldalon áttekintést kapunk routerünk illetve az internet kapcsolat állapotáról. Itt találjuk publikus (szolgáltatótól kapott) IP címünket, a router adatait, szoftver verzióját, DHCP kliens listánkat illetve a rögzített események listáját (Security Log).

Antennák, erősítők, kábelek, csillapítás és további finomságok

Elhagyva a routerek, Access Point-ok beállításainak labirintusait, evezzünk kicsit más vizekre. Elmesélem két, épületek közti kapcsolat létesítse során szerzett tapasztalataimat, mivel többünkkel előfordulhat, hogy hasonló problémába ütközik, hátha segítségükre lesz majd a tervezés, kivitelezés során.






Gyakorlati példák
Az első eset két, egymástól hozzávetőlegesen 30 méterre fekvő épület közti WLAN kapcsolat kialakításáról szól. Az egyik épületben bekötött DSL kapcsolatot kellett átvinni a másik épületbe, ahol szintén ki kellett alakítani egy vezetékes és egyben vezeték nélküli hálózatot is.

A DSL modemet egy routerbe csatlakoztattuk, amely kiszolgálta a helyi hálózatot. A két épület között a híd (Bridge) funkciót két Access Point segítségével valósítottuk meg, mindkét eszközt Bridge módba állítva, hogy csak és kizárólag egymással kommunikálhassanak, kihasználva a teljes sávszélességüket a két hálózat közti kommunikációra. A másik épületben egy azonos típusú routert helyeztünk el, ami az ottani hálózatot szolgálja ki. A két Access Point mindkét oldalon a routerekhez kapcsolódik vezetékesen, hidat alkotva így a két lokális hálózat között. A DSL oldali router DHCP szerverként működik IP címet kiosztva mindkét oldali kapcsolódó eszközöknek, az Access Point-ok és a másik oldali router viszont statikus IP címmel rendelkezik.

Ez volt az első WLAN hálózat, amelyet még 2003 őszén terveztünk. Annak idején a technológia még nem volt annyira elterjedt és ismert hazánkban, mint most, így olyan egyszerű hibákat is elkövettünk, hogy az Access Point-ok antennáit egymás felé állítottuk - gondolván így jobb lesz a vétel - pedig a földhöz képest merőlegesen felfelé kellett volna.


A másik eset hasonló megoldást igényelt, azonban itt - az előzővel ellentétben, ahol a padláson helyeztük el az épületeket összekötő Access Pointokat - a tetőre kellett kis szögben sugárzó antennákat elhelyezni. Ebben az esetben két routerrel, két antennával és némi kábellel olcsóbban megvalósítottuk ugyanazt a funkciót, amelyhez korábban még két további Access Point-ra is szükség volt, mivel korábban az antennák ára kb. tízszerese volt a mainak illetve a routerek firmware-je nem támogatta a Bridge módot. A firmware (szoftver) frissítésnek hála, a routerek egyik antennájukkal a belső, helyi hálózatot szolgálják ki, másik antenna csatlakozójukra a tetőn elhelyezett, egymásra irányított antennákkal pedig a két épület közti kommunikációt valósítják meg.

Sajnos ebben az esetben is találkoztunk problémákkal: az épületek elhelyezkedéséből adódóan meglehetősen frekventált helyen vannak, legalább is WLAN szempontjából. Ez annyi jelent, hogy a 13 csatorna szinte mindegyike használatban volt a környéken, egy részük otthoni hálózatok, más részük internet szolgáltatók által, így meglehetősen nehéz volt az antennák közti megfelelően zavarmentes csatorna kiválasztása. A választás során sávszélességet mértünk, az a csatorna nyert, amelyen a legnagyobb sávszélességet tudtuk elérni. A WLAN hálózatok terjedésével egyre többször ütközünk ebbe az akadályba, erre is van azonban megoldás: 5 GHz-es átalakítókkal kell felszerelni az egymással kommunikáló antennákat, mivel ez a tartomány még nem telített olyan mértékben, mint a szimpla 2,4 GHz-es, így az alhálózatainkat (épületek) összekötő hidak (Bridge) zavartalanul kommunikálhatnak egymással.

Antenna és kábel választás
Az antenna és a kábel választásakor mindenképp érdemes szaküzlethez fordulni tanácsért és ott vásárolni, ugyanis az antennák különböző csatlakozóval szereltek, illetve a csillapítást is figyelembe kell venni az antenna hosszánál, továbbá a csatlakozókat precízen kell a kábel végére rögzíteni - mivel nagy frekvenciával dolgozunk - különben a jelveszteségeink jócskán megnőnek, azaz csökken a sávszélesség. A kiegészítők széles választékára és az egyéni igények különbözőségeire való tekintettel ebbe a témába nem kívánok belemélyedni, a WLAN hálózatokra és eszközökre szakosodott cégek, boltok minden bizonnyal szívesen adnak tanácsot, ahogy ezt jómagam is tapasztaltam már.

Erősítők
Néhány szót ejtsünk még az erősítőkről is. A vezeték nélküli átvitel hatótávolsága megfelelő antennával (parabola jellegű stb.) és nagyon pontos irányítással több kilométerre is rúghat, itt azonban már erősítőre is szükségünk lesz a bázis állomásokon, mert párás, esős, rossz idő esetén a jel annyira gyengülhet - pontos tervezésünk és kivitelezésünk dacára - hogy megszakad a kapcsolat, ilyenkor bizony jól jön az erősítő.

Kliens eszközök csatlakoztatása a hálózathoz

Miután hálózatunk gerincét összállítottuk, bekonfiguráltuk, nincs más hátra, mint vezeték nélkül csatlakozni hozzá. Microsoft operációs rendszer esetén (asztali gépen, notebookon vagy pda-n) a WZC (Wireless Zero Configuration, azaz Vezeték nélküli Zéró Konfiguráció) beépített WLAN varázsló segítségével ezt néhány kattintással, tappintással megtehetjük.

A WLAN rádiót bekapcsolva kapunk egy listát az elérhető hálózatok SSID nevéről. (Ha itt nem szerepelne a hálózatunk neve, akkor ellenőrizzük az SSID Broadcasting beállítást, hogy ez be van-e kapcsolva!) Ha egyszer már sikerült csatlakoznunk egy WLAN hálózathoz, akkor a rendszer megőrzi a kapcsolat beállításait, tehát legközelebb automatikusan tud majd kapcsolódni hozzá. Kapcsolódáskor csak a megfelelő SSID-t kell kiválasztanunk, illetve a titkosítás módját illetve a hozzá tartozó Network Key-t (hálózati kulcsot), ha az Access Point-on, routeren beállítottuk.

A biztonsági, titkosítási beállításokkal a következő cikkben foglalkozunk majd, megfelelő részletességgel és mélységgel ahhoz, hogy mindenki biztonságban tudhassa vezeték nélküli hálózatát és azon keresztül elérhető adatait.
Hírarchívum | Visszalépés az előző oldalra
 
IRQ Hosting Kft.
Székhely: 1072 Budapest, Rákóczi út 42. • Cégjegyzékszám: Cg.01-09-964304 • Adószám: 23408416-2-42
Ügyfélszolgálati iroda: 9022 Győr, Batthyány tér 7. • Telefon: 06-96/333-777 • 06-1/233-7777 • 06-20/477-7777