ONLINE Marketing
MOBIL weboldalkészítés


ADSL internet,telefon nélküli ADSL internet,modemes internet,elérés,Győr Honlap elhelyezés,webtárhely,webhosting,statikus webtárhely,dinamikus webtárhely,php,postgresql,mysql,.hu domain név regisztráció,.eu domain név regisztráció,ékezetes domain név regisztráció Honlap tervezés,weboldal tervezés,honlap készítés,webdesign
www.IRQ.hu

Vezeték nélküli hálózat otthon - I. rész

2005.10.14. | forrás: pdamania.hu
Manapság a "vezeték nélküli" kifejezést már szinte mindenki hallotta valahol. A vezeték nélküli kapcsolat esetében azonban több technológiára is asszociálhatunk: infravörös, Bluetooth, WLAN (Wireless LAN, azaz vezeték nélküli hálózat, közismerten WiFi - Wireless Fidelity) és hosszan sorolhatnám még, de ebben a cikksorozatban konkrétan a WiFi kapcsolattal, hálózattal fogunk ismerkedni.

Az első részben megismerkedünk a vezeték nélküli hálózatok alapjaival és szabványaival, hogy kiismerhessük magunkat a manapság kapható rengeteg WiFi termék között, ha saját vezeték nélküli hálózatot szeretnénk kiépíteni otthonunkban vagy irodánkban. Kiderül az is, hogyan használhatjuk ki WLAN képes PDA-nkon ennek a modern technológiának adott lehetőségeit.

A cikkekben szándékosan használom az eredeti angol kifejezéseket, megkönnyítve ezzel azok dolgát, akik az itt közzétett információk és tapasztaltok alapján szeretnék összeállítani saját vezeték nélküli hálózatukat, mivel pontosan ezekkel a kifejezésekkel fognak találkozni az eszközök konfigurálása során.

A vezeték nélküli kapcsolatról
Ahogy a bevezetőben is említettem, vezeték nélküli kapcsolat többféle módon is létesíthető két vagy több eszköz között. A felsorolt technológiák alapja azonban közös, mind valamilyen rádiófrekvencia felhasználásával továbbítják és fogadják az adatokat. Az egyetlen kivétel az infravörös adatátvitel, mely esetében bizonyos hullámhosszú fény segítségével jön létre a kapcsolat. A Bluetooth 2,4 GigaHertz-es (gigahertz: GHz), a WiFi pedig 2,4 / 5 GHz -es rádiófrekvenciát használ az adatátvitelhez. Ezek a paraméterek alapvetően meghatározzák a technológia felhasználásának lehetőségeit: az infravörös kapcsolat csak két egymást tökéletesen "látó" készülék esetén működik, mivel egy irányban terjedő fényről van szó. A Bluetooth és a WiFi segítségével azonban képesek vagyunk egymást fizikailag nem "látó" készülékek között is kapcsolatot teremteni, mivel a rádió hullámok áthatolnak a szilárd anyagokon is, bár ekkor erősségük, hatótávolságuk jócskán lecsökkenhet.

A mobil operátorok hálózatait -GSM, CDMA, stb.- most tudatosan nem említjük, mivel a helyi -lakásban, irodában- kiépíthető vezeték nélküli technológiákat vesszük sorra. A továbbiakban a vezeték nélküli kapcsolaton ezért WiFi minősített, WLAN kapcsolatot értek.

A vezeték nélküli kapcsolatra képes eszközök valamely gyártó által készített rádió adót/vevőt tartalmaznak, amellyel képesek adatokat küldeni és fogadni. Szerencsére ezzel nem kell sokat foglalkoznunk, az operációs rendszer elfedi előlünk a részleteket: a szokásos meghajtó progam telepítése után elvileg már használhatjuk is WiFi eszközünket.

Vezetékes és vezeték nélküli hálózatok
A vezetékes hálózatokat már jó harminc éve használjuk, a "vezeték nélküliség" viszont csak néhány éve került be a köztudatba, kecsegtető lehetőségei azonban rendkívüli ütemben növelik ismertségét és alkalmazását. Ma már rengeteg olyan termék van, amellyel olcsón kiépíthetjük akár otthoni vezeték nélküli hálózatunkat is, tehát ez a technológia már nem csak a nagy cégek, kormányzati és oktatási intézmények sajátja, hanem bárki által elérhető!

A vezetékes hálózat hátránya a vezeték nélkülivel szemben, hogy ha kapcsolódni akarunk hozzá, mindenképpen valamilyen kábeles összeköttetés kell létrehoznunk, ami igen csak korlátozza a mozgásunkat, vagy mai divatos kifejezéssel élve a mobilitásunkat. Vezeték nélküli hálózat esetében azonban nincs szükségünk kábelekre, készülékeink hatósugarán belül bárhol kapcsolatot létesíthetünk más eszközökkel. Kompromisszumot pedig igazán nem kell kötnünk WiFi hálózat használata esetén a vezetékes hálózatokhoz képest, kizárólag a maximum átviteli sebességet tekintve, de erről a későbbiekben még szót ejtünk.

A vezeték nélküli hálózat lehetőségei
A vezeték nélküli hálózatok lehetőségei szinte korlátlanok, sorra jelennek meg hétköznapi eszközök, amelyek rendelkeznek WiFi kapcsolat-teremtési képességgel (telefonok, DVD lejátszók, asztali PC-k, notebook-ok, fényképezőgépek, éjjellátó kamerák, egyéb szórakoztató elektronikai eszközök és természetesen PDA-k).

Vezeték nélküli eszközök használatával megszabadulhatunk az idegesítő kábelrengetegtől, kényelmesebb, rendezettebb környezetet teremtve magunk körül. A WiFi lehetőségeit elsősorban az internet elérésében élvezhetjük. Itt kell szót ejteni az ún. Hotspot -okról, azaz "vezeték nélküli internet elérési pontokról". Ezek száma napról napra rohamosan növekszik, találkozhatunk velük éttermekben, szállodákban, kávézókban, oktatási intézményekben, céges székházakban, de akár közterületeken is. Ezt a szolgáltatást ingyen vagy fizetés ellenében vehetjük igénybe, szolgáltatótól függően.

Ennek az új technológiának illetve a hotspot-ok segítségével hozzáférhetünk adatainkhoz, email-einkhez, kedvenc internetes oldalainkhoz, különféle multimédiás anyagainkhoz, sőt még céges adatbázisunkhoz is, kényelmesen és bárhol, ahol ilyen jellegű kapcsolatot tudunk teremteni. Cégünknél, ha például egy megbeszélésre tartunk irodánkból a tárgyalóba, megszakítás nélkül kapcsolatban maradhat a PDA-nk vagy notebookunk és azonnal kezdhetjük prezentációnkat anélkül, hogy megvárakoztatnánk ügyfeleinket.

Vezeték nélküli kapcsolat létesítése - topológia
Tegyünk most egy apró lépést technikai irányba és nézzük meg, hogyan "beszélgetnek" egymással a WLAN képes eszközök a valóságban.

Ad-Hoc kapcsolat
A WiFi világában alapvetően két módon létesíthetünk kapcsolatot. Az egyik, egyszerűbb eset az ún. Ad-Hoc vagy pont-pont topológia, amikor néhány WiFi képes eszköz közvetlenül egymással kommunikál. Ez a módszer - nevéből adódóan - alkalomszerű, azaz olyan esetben érdemes használni, amikor gyorsan, rövid időre kell összekapcsolnunk két eszközt, vagy ez a legolcsóbb módja a kommunikációnak (vezetékes kapcsolattól eltekintve), például át szeretnénk másolni néhány fájlt, vagy kedvenc játékunk többjátékos üzemmódjában szeretnénk játszani ismerősünkkel.

Infrastructure mód
A másik - komolyabb - lehetőség az Infrastructure (infrastrukturális) mód. Az elnevezésből azonnal kiderül, itt már egy bonyolultabb összeállításról van szó, ettől függetlenül azonban nem kell megrémülnünk, ez sem ördöngősség, a cikksorozat végére - reményeim szerint - minden olvasó rendelkezni fog a megfelelő információkkal, amely ennek a rendszernek az összeállításához szükséges.

Access Point
Az Infrasctructure mód esetében vezeték nélküli eszközeink nem közvetlen egymással kapcsolódnak, hanem egy ún. Access Point (hozzáférési pont) segítségével. Ez az eszköz rendszerint vezetékes és vezeték nélküli hálózatunk között teremt kapcsolatot, mintegy hídként (Bridge) funkcionálva. Egy Access Point több eszközzel is képes egyidejűleg kommunikálni, hogy pontosan mennyivel, azt megtudhatjuk a készülék felhasználói kézikönyvéből, de általában mindegyik bőven elegendő számú kliens (kapcsolódó) eszközt tud kiszolgálni. Egy fontos szempontot azonban figyelembe kell vennünk: minél több eszköz kapcsolódik és kommunikál egyszerre egy Access Point -tal, annál keskenyebb sávszélesség jut egy-egy eszközre, azaz annál lassabbnak érzékeljük hálózatunk sebességét az egyes eszközökön. Ez természetesen elmondható minden hálózatról, vezetékesről és vezeték nélküliről egyaránt, azonban míg egy vezetékes hálózaton elegendő a sávszélesség mondjuk 100 felhasználó számára, hogy egyidejűleg digitális filmet nézzen, addig egy átlag vezeték nélküli hálózat egyetlen Access Point -jához kapcsolódó 5 felhasználó képes ugyanerre.

A sávszélesség kérdése
A vezeték nélküli hálózat szokásos felhasználása azonban rendszerint az internet megosztás a vezeték nélküli kliens eszközök számára. Egy DSL kapcsolat néhányszáz KiloBit/másodperc sávszélességét ennél jóval több kliens között oszthatjuk meg, és tekintve az internet illetve email használatunk "löket szerű" szokásait (letöltjük az oldalt, emailt, majd egy darabig olvasgatjuk, azaz nem generálunk folyamatos hálózati forgalmat, nem terheljük a hálózatot: nem foglaljuk a sávszélességet), a hálózat egyetlen felhasználója sem fog jelentős lassulást tapasztalni a kommunikációban, tehát mindenki boldogan internetezhet. Ebből következtethetünk arra, hogy az Acces Point -ok dinamikusan kezelik, hogy kinek mennyi sávszélességet biztosítanak éppen, az aktuális kívánalmaknak megfelelően. Ezek a hálózati eszközök, az Access Point -ok, tehát pontosan úgy viselkednek mint vezetékes társaik, a különbség csak annyi, hogy itt nem kell a kábelekkel vesződnünk és sokkal mobilabbak vagyunk.

Ha már szó esett a sávszélességről, azaz a hálózat áteresztő képességéről, vagy sebességéről, lássuk mi az, amit ebben a tekintetben elvárhatunk a különböző és széles választékban rendelkezésünkre álló vezeték nélküli eszközöktől!

IEEE 802.11b/a/g vezeték nélküli szabványok
Tegyük fel elhatároztuk magunkat, hogy kiépítjük otthonunk vagy cégünk vezeték nélküli hálózatát engedve a kor követelményeinek és persze kényelmünknek. Első körben minden bizonnyal meglepetésként ér bennünket a kapható eszközök hatalmas választéka, itt aztán nem lesz egyszerű a választás! Hirtelen különböző számokkal, betűkkel és ezek különböző kombinációival találjuk szemeben magunkat, ami rendszerint jól elbizonytalanítja a vásárlót, legalábbis ha nincs megfelelően felkészülve.

A vezeték nélküli hálózatok az évek során több szabvánnyal is gazdagodtak. A mai hivatalos szabványok (az adatátviteli képességet, sávszélességet tekintve) az IEEE 802.11b, 802.11a, és 802.11g. Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) a nemzetközi szabványügyi szövetség, a 802.11 a WiFi szabványrendszert a B, A és G betűk pedig a konkrét szabványt jelzik. Lássuk ezeket a szabványokat kicsit bővebben.

802.11b
Ez a szabvány a 2,4 GHz -es nyílt frekvenciatartományt használja, ahogy mikrohullámú sütőnk, vezeték nélkül telefonunk és egyéb hétköznapi vezeték nélküli eszközeink is. Ennek megfelelően a különböző eszközök rádióhullámai interferálhatnak, magyarul zavarhatják egymást. Sávszélességét tekintve 11Mbit/másodperc (megabit: Mbit) elméleti maximum adatátviteli sebességre képes, ami a gyakorlatban 4-6Mbit -et jelent. Ez jóval gyorsabb, mint például DSL kapcsolatunk sebessége, azaz bőven elegendő több kliens egyidejű internet kiszolgálására, komolyabb adatforgalom esetén (zenehallgatás, filmnézés, fájl másolás stb.) azonban már kevés lehet. Előnye viszont, hogy manapság már nagyon elterjedt és nagyon olcsó, ezért találkozunk vele a legtöbb elektronikai eszközben (telefonokban, PDA-kban stb). Hatótávolsága 30-50 méter épületben, 1 km épületen kívül az Access Point-ra történő tiszta rálátás esetén.

802.11a
A 802.11a szabvány szinte egyszerre jelent meg a 802.11b -vel, amelytől azonban több aspektusban is eltér. Legfontosabb, hogy az 5GHz -es tartományban üzemel, tehát szokásos eszközeink, amelyek rádiófrekvenciás hullámokat bocsátanak ki, nem zavarják az adatforgalmunkat. A megemelt frekvenciából adódóan sávszélessége is növekedett, maximum 54Mbit/másodperc (a gyakorlatban 21-22Mbit), viszont a nagyobb frekvenciájú rádióhullámok tulajdonságainak köszönhetően (könnyebben elakadnak a különböző tárgyakban, falakon) hatótávolsága kisebb, mindössze 10-25 méter épületen belül. Ezt ellensúlyozza, hogy az 5GHz-es tartományban több, egymást nem átfedő "csatornát" vehetünk akár egyszerre is igénybe, azaz növelhetjük konkrét sávszélességünket, lehetővé téve, hogy egyszerre több felhasználó nyugodtan nézhessen filmet (streaming) vagy másolhasson nagy fájlokat anélkül, hogy jelentős sebességcsökkenést érzékelne.

802.11g
A "legfrissebb" hivatalos IEEE vezeték nélküli szabvány, ugyanabban a tartományban üzemel, mint a 802.11b, azonban megnövelt, 54Mbit/másodperc sávszélességgel rendelkezik, ami gyakorlatilag 15-20Mbit -et jelent a valóságban, tehát az A változattal azonos képességű. Hatótávolsága viszont a B változatéval megegyező, épületen belül 30-50 méter. Ez a szabvány visszafelé kompatibilis a B változattal, azaz egy G -s eszköz képes kommunikálni egy B -s Access Point -tal illetve egy B -s eszköz is egy G -s Access Point -tal.

De melyiket válasszam?
Ma már vannak olyan termékek (például az Intel új Sonoma nevű Centrino chipkészlete), amelyek mindhárom szabványt ismerik. Ha vásárlásra kerül a sor, érdemes ezt az előnyt figyelembe vennünk, bár természetesen némileg drágábbak a sima b/g képes eszközöknél. A G változatok egyéb iránt alig kerülnek valamivel többe, mint a B -s termékek, ez a kis plusz kiadás tehát nagyon is megéri az árát.

Mire van szükségünk egy WiFi hálózat kiépítéséhez?
Egy vezeték nélküli hálózat összeállításához, amelyen meg akarjuk osztani szélessávú internet kapcsolatunkat a következő dolgokra van szükségünk minimálisan: router, tűzfal, vezeték nélküli Access Point és vezeték nélküli hálózati kártya (WLAN kártya) az asztali gépünkbe, notebook-unkba illetve PDA-nkba, amennyiben az adott eszköz nem rendelkezik beépített WLAN rádióval. Szerencsére már elérhető áron kaphatók olyan eszközök, amelyek a router, AP (Access Point) és tűzfal szolgáltatásokat egyben tartalmazzák, megkönnyítve a felhasználók / hálózat építők dolgát, különösen otthoni használat esetén.

A hálózat megépítésének feladata összességében nagyon egyszerű: az internetszolgáltatónk által telepített kábel / DSL modem LAN portját és a vezeték nélküli routerünk WAN portját össze kell kötnünk egy hálózati (patch/lengő) kábellel, be kell konfigurálnunk a routert, annak vezeték nélküli részét illetve a tűzfalat, és máris kapcsolódhatunk WLAN képes eszközeinkkel, legyen az asztali PC, notebook vagy PDA a hálózathoz.

Milyen kiegészítőre van szükségünk WLAN kapcsolat létesítéséhez?
A beépített WiFi rádiót tartalmazó eszközök száma ugyan rohamosan növekszik, de sokan használnak olyan számítógépet, notebook-ot vagy PDA-t, amely még nincs felkészítve erre a technológiára. Mit tehetnek ők, hogy használhassák WLAN hálózatukat? Szerencsére ma már sok-sok kiegészítő terméket lehet kapni, amelyekkel kibővíthetjük már meglévő gépünket. Asztali gép esetében válaszhatunk USB csatlakozású vagy PCI csatoló felületű WLAN kártyákból, notebook esetén szintén szóba jöhet az USB-alapú a PCMCIA kártyák mellett, sőt vásárolhatunk Compact Flash (CF) alapú WLAN kártyát is egy PCMCIA - CF átalakítóval együtt. Ez akkor előnyös, ha PDA-nk is rendelkezik CF memória bővítési lehetőséggel, de WLAN képességgel nem, tehát egy termék megvásárlásával két legyet ütünk egy csapásra, mert a CF WLAN kártyát mindkét gépben tudjuk használni (természetesen olyat kell választanunk, amelynek mindkét eszköz számára van megfelelő meghajtó programja!).

Asztali gép esetében
Ha asztali gépünket szeretnénk bővíteni WLAN képességgel, akkor a választás során döntenünk kell, USB vagy PCI kártya formájában akarjuk megvalósítani a bővítést. Az USB előnye, hogy bárhol elhelyezhető kb. 3 méteres távolságban a géptől (ennyi ugyanis egy egyszerű USB hosszabbító kábel maximális hossza komolyabb jelveszteség nélkül), tehát úgy tudjuk elhelyezni az USB WLAN csatolót, hogy az a legjobb vétellel rendelkezzen, illetve egyszerűen eltávolíthatjuk a gépből és felhasználhatjuk egy másik gépben, míg a PCI kártyát sokkal körülményesebben tudjuk be- illetve kiszerelni. Van azonban előnye is a körülményességnek: illetéktelen személy az USB kártyát egy mozdulattal el tudja távolítani a gépből, míg a PCI kártyára ez nem igaz, van tehát biztonsági szempont is, ne feledjük! Hozzáteszem, hogy a PCI kártyák is rendelkeznek esetenként egy néhány méteres kábellel és külső antennával, amit szintén oda helyezhetünk az íróasztalon, ahol a legjobbnak találjuk a vételt.

Notebook esetében
A mai notebook-ok (még az olcsóbb kategória is) általában rendelkeznek beépített WLAN kártyával. Amennyiben mégsem, a PCMCIA felületű kártya talán jobb választásnak tűnhet az USB-vel szembern, ha azt a bővítési lehetőséget másra nem használjuk, így marad plusz egy USB bővítő helyünk. Létezik olyan megoldás is, amelyet "egyszerre" használhatunk asztali gépünkben illetve notebook-unkban is, bár ez inkább költségcsökkentő megoldás: kapható olyan csomag, amely egy PCI és egy PCMCIA kártyát is tartalmaz, a PCI kártya a PCMCIA eszközt képes fogadni, azaz PCMCIA kártyánkat egyaránt használhatjuk asztali és notebook számítógépünkben is (egyszerre persze nem).

PDA esetében
PDA esetében már egy ideje megjelentek az SD foglalatba helyezhető WLAN kártyák is a CF fogalalattal rendelkezők mellett, ha tehát gépünk csak SD bővítőhellyel rendelkezik (ahogy manapság a legtöbb kézigép), akkor is van megoldás. A mai PDA-k esetében ez már alapvető képesség, de a régiek esetében még kérdéses lehet, hogy az SD foglalat I/O eszközök fogadására legyen képes. Ezért WLAN SD kártya vásárlása előtt győződjünk meg arról, hogy PDA-nk SD foglalata SDIO képes-e!

Hamarosan kapható lesz mini- és microSD WLAN kártya is a gyártók ígéretei szerint, tehát a jövőben majd bővíthetjük ilyen csatlakozó felülettel rendelkező telefonos PDA-nkat vagy okostelefonunkat is. A memóra bővítés elvesztéséért sem kell feltétlen aggódnunk, mert már vannak olyan WLAN bővítőkártyák, amelyek egyben szabadon felhasználható flash memóriát is tartalmaznak, mint ahogy ezt a CF GPS vevők esetén is tapasztaltuk korábban.

Vezetékes hálózatunk bővítése
Visszatérve a WLAN hálózatunk összeállításához, meg kell említeni azt a szokványos esetet, amikor vezetékes hálózatunk már ki van építve, az internetcsatlakozásunk eleve megosztott egy vezetékes router segítségével, és egy vagy több asztali gépünk csatlakozik hozzá, azonban szeretnénk vezeték nélküli képességgel is bővíteni ezt a már meglévő és beállított hálózatot. Ebben az esetben csupán egy Access Point-ra van szükségünk, az előbb felvázolt Gateway (átjáró) jellegű eszközhöz képest, amely kevesebb szolgáltatást nyújt ugyan, de azokra nincs is szükségünk és egyben olcsóbb is, mint az említett mindent-egybe készülék. A megvásárolt Access Point segítségével hálózatunkat tehát kiegészíthetjük, felruházhatjuk vezeték nélküli képességgel, azaz olyan eszközt iktatunk be a hálózatba, amely lehetőséget ad vezeték nélküli eszközeinknek, hogy a már meglévő hálózatunkhoz csatlakozzanak, kábelrengeteg nélkül. Nincs más dolgunk, mint ezt az eszközt rádugni a vezetékes routerünk egyik LAN portjára, bekonfigurálni és a dolog már működik is.

Vigyázat, a rádió jeleket nem állítja meg a fal !
A feladat ennyiben viszont nem áll meg, pontosabban mi nem hagyhatjuk ennyiben a dolgot, ugyanis a vezeték nélküli hálózatoknak van egy nagyon védtelen pontjuk: összehasonlítva a vezetékes hálózattal, sokkal sérülékenyebbek (érzékenyebbek illetve védtelenek, amíg fel nem készítjük őket megfelelően) a nem kívánatos behatolásokkal, látogatókkal szemben, legalábbis ebben a kezdetleges összeállításban, amit az imént vázoltunk fel.

Ennek van egy nagyon egyszerű oka: míg egy vezetékes hálózatnál csak és kizárólag az csatlakozhat rendszerünkhöz, akit konkrétan "rádugunk" a hálózatra, addig egy WiFi hálózatnál ezt nem tudjuk ilyen egyszerűen kontrollálni. A rádióhullámok ugyanis nem állnak meg a helyiség ablakainál, de még a falainál sem. Érdemes kipróbálni egy WLAN képes PDA-val vagy notebook-kal, hogy kimegyünk a kertbe, udvarra, utcára és figyeljük mennyire tudunk eltávolodni az épülettől, amíg meg nem szűnik a kapcsolat. Meglepő eredményre fogunk jutni! Sőt lakótelepi tömbházakban könnyen elképzelhető, hogy Internet kapcsolatunkat és WLAN képes hálózatunk előnyeit a szomszédaink is élvezik!

A cikksorozat következő részeiben bővebben kitérünk azokra a biztonsági kérdésekre és megoldásokra, amelyeket felhasználhatunk hálózatunk védelmére, hogy biztonságban tudhassuk személyes és céges adatainkat, adatbázisainkat, dokumentumainkat és persze védhessük Internetes sávszélességünket.

Milyen messzire nyújtózkodhatunk?
A jól ismert közmondásunk értemében: amíg a takarónk engedi. Itt azonban a hatótávolság nagyon sok befolyásoló tényező függvénye. Ahogy azt a 802.11b/g szabvány esetében említettük, a 2,4GHz-es tartományt több általános elektronikai termék is használja, ezek tehát zavarhatják hálózatunkat, csökkentve annak sebességét. Beltérben a falak és főleg a vasbentonba helyezett fémháló az (mintegy Faraday-kalitkaként funkcionálva), ami jelentősen csökkentheti Access Point -tunk illetve kliens eszközeink hatósugarát. Van azonban ennek előnye is, sőt vannak olyan (meglehetősen drága) technológiák, amelyekkel "leárnyékolhatjuk" otthonunkat, irodánkat annak érdekében, hogy vezeték nélküli hálózatunk csak a falakon belül legyen elérhető. Erről is szót ejtünk majd a következő, hálózati biztonsággal foglalkozó részben.

Hogyan élvezhetjük a WiFi örömeit a PDA-nkon?
Félretéve egyelőre a biztonság szerteágazó kérdéseit, lássuk mire is jó, ha van otthon, vagy vállalkozásunk telephelyén egy vezeték nélküli hálózat!

Mint mondani szokás, a lehetőségek tárháza (szinte) kimeríthetetlen. Jómagam is rendelkezem otthon WLAN hálózattal és igyekszem kihasználni annak minden lehetőségét. Kezdjük a legkézenfekvőbbel: a WiFi hálózaton megosztott szélessávú internetet a lakás bármely pontján képes vagyok elérni WLAN képes PDA-mal, olvashatom kedvenc oldalaimat, letölthetem email-jeimet az ágyban, vagy akár reggelizés közben az étkezőben, de nézhetem a TV adásokat is online a Windows Media Player, vagy a TCPMP (korábban BetaPlayer) segítségével.

Folytathatjuk még a sort szinte a végtelenségig: bármilyen, a hálózathoz csatlakoztatott asztali gépen megosztott erőforrást el tudok érni, legyen az digitális formában tárolt hanganyag vagy zene, dokumentum, családi fotók, egyszóval bármi, amit a PDA képes megjeleníteni, lejátszani, sőt még a hálózati nyomtatóra is tudok nyomtatni PDA-ról illetve különböző csevegő / VoIP szoftvereket is használhatok, mint az MSN Messenger, az iCQ vagy a Skype, amit előszeretettel használok telefonálásra a PDA-n, akár az udvaron kertészkedés közben!

Szinkronizálhatom a PDA-mat az asztali gépemmel (Windows Mobile operációs rendszer esetében telepített ActiveSync 3.x esetén, a 4.x verzió sajnos már nem teszi ezt lehetővé, illetve a Palm operációs rendszert futtató gépek HotSync szoftvere is képes erre). Többször előfordult már, hogy éppen indultam volna egy megbeszélésre, de elfelejtettem szinkronizálni az adataimat, azonban a kocsiban ülve pillanatok alatt elvégeztem a szinkronizálást - csatlakozva onnan WiFi hálózatomhoz és már indulhattam is, megkímélve magamat több percnyi késedelmetől (nem kellett visszamennem a lakásba), így szerencsére nem késtem el.

Összefoglalva, a lehetőségek száma végtelen, csupán az Access Point illetve a PDA WLAN rádiójának hatósugara szab határt az örömöknek! Ez utóbbit nagyon fontos kiemelni, mert két WLAN képes eszköz csak akkor tud kommunikálni, ha mindkettő egymás hatósugarán belül helyezkedik el, egy PDA vagy egy notebook WLAN rádiójának ereje nyilvánvalóan gyengébb, mint egy Access Point-é, azaz a hatósugara is kisebb, ezt ne felejtsük el!

A cikksorozat következő részében a WLAN hálózatok biztonsági kérdéseire igyekszünk válaszokkal szolgálni!

Epilógus: a vezeték nélküli hálózatok történelme
Befejezésképpen egy kis történelmi összefoglaló arról, hogyan alakult ki a vezeték nélküli hálózat mai szabványa az elmúlt évtizedek alatt.


1942
A zeneszerző / zongoraművész George Antheil és a színésznő Hedy Lamarr szabadalmaztatja egy frekvencia-ugrásos rádió titkosító (később "szórt-spektrumú"-nak elnevezett) technikát, majd felajánlotta az amerikai tengerészetnek (U.S. Navy), amely befogadta, de még nem találta használhatónak a II. Világháborúban.

1958
Az amerikai tengerészet kifejleszti az első rádió kommunikációs chipet, amely ezen a technológián alapult.

1985
Az amerikai tengerészet elérhetővé teszi a civil szféra számára a technológiát.

1989
Az FCC (Federal Communications Commission - Amerikai Hírközlési Hatóság) engedélyezi a technológiát három szabad rádió sávra.

1990
Az IEEE megkezdi a vezeték nélküli kapcsolat szabványának kidolgozását az ISM (Industrial, Scientific and Medical - Ipari, Tudományos és Orvosi) spektrumban.

1997
Az IEEE ratifikálja a 802.11 "over-the-air vezeték nélküli kliensek és alap-állomások közötti interfész" -t, amely még nem garantálta a szabványok együttműködését.

Az FCC engedélyezi egy negyedik frekvencia sáv használatát is.

1999
Az IEEE ratifikálja a 802.11b és 802.11a szabványt.

Megalakul a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Alliance - vezeték nélküli Ethernet Kompatibilitás Szervezet) a 802.11 szabványban való együttműködés összehangolására, megindítva globális elterjedését.

Megkezdődik a 802.11b szabványú termékek kiszállítása.

2000
A Microsoft kiadja a Windows 2000 -ret WLAN sniffer képességgel felvértezve.

A WECA elindítja WiFi hitelesítő programját a 802.11b szabványt támogató termékekre.

A Carlson Hotels Worldwide (a Country Inns & Suites, a Radisson Hotels és a Regent International Hotels tulajdonosa) bejelenti vezeték nélküli szolgáltatását.

2001
A Starbucks is elindítja vezeték nélküli hotspot szolgáltatását.

Scott Fluhrer, Itsik Mantin, és Adi Shamir kutatók bejelentik, hogy a WEP (Wired Equivalent Privacy - Vezetékessel Egyenértékű Titkosítás), a 802.11 biztonsági megoldása bizonyítottan megbízhatatlannak minősült.

A 802.11a szabványú termékek megjelennek a piacon.

2002
A Lucent Technologies bemutatja, hogyan képesek a felhasználók a nélkül váltani a WiFi és 3G hálózatok között, hogy megszakadna internet kapcsolatuk.

A WECA új szervezetté alakul, WiFi Alliance (WFA, WiFi szövetség) néven, elindítja a 802.11a hitelesítő tesztjeit illetve és bejelenti a WPA (WiFi Protected Access, WiFi védett hozzáférés) biztonsági módszert a WEP leváltására.

2003
A WFA elindítja WiFi ZONE programját publikus hotspotok hitelesítésére.

Az Intel bemutatja a Centrino technológiát, amely hardveresen támogatja a vezeték nélküli kapcsolatokat.

A McDonald's tíz hotspot-ot telepít Manhattan-ben és további 300-at igér az év végéig.

Megjelennek az első, még nem véglegesített 802.11g szabványt támogató termékek.

A WFA hitelesíti az első WPA-t támogató termékeket. Ekkor már több, mint 40 millió 802.11 szabványt támogató terméket adnak el világszerte, illetve megjelennek az első 802.11a és 802.11g szabványt egyszerre támogató termékek is.

A Verzion 150 WiFi képes telefonfülkét telepít Manhattan-ben és további 1000-ret ígér az év végéig.

Az IEEE ratifikálja a végleges 802.11g szabványt, hamarosan hitelesítik az első ilyen szabványú termékeket.

Ekkor már 112 cég 865 terméke kapja meg a hivatalos WiFi hitelesítést 2000 óta.

A WPA támogatását kötelezővé teszik a WiFi hitelesítés folyamatában.

2005
Erre az évre fél milliárd (!) 802.11 szabványt támogató, hitelesített eszköz (Access Point, mobiltelefon, asztali PC, DVD lejátszó és felvevő, MP3 lejátszó, notebook, PDA és egyéb termék) eladását becsülik.
Hírarchívum | Visszalépés az előző oldalra
 
IRQ Hosting Kft.
Székhely: 1072 Budapest, Rákóczi út 42. • Cégjegyzékszám: Cg.01-09-964304 • Adószám: 23408416-2-42
Ügyfélszolgálati iroda: 9022 Győr, Batthyány tér 7. • Telefon: 06-96/333-777 • 06-1/233-7777 • 06-20/477-7777